You are currently browsing the monthly archive for April 2014.

Amikor ismeretlen helyeken járunk érzékszerveink sokkal nyitottabbak lesznek a külvilág ingereire, hiszen minden új és szokatlan. A megszokott környezetből és monotóniából kizökkenve ezernyi apró, hétköznapi dologra csodálkozunk rá szinte gyermeki lelkesedéssel. Mexikót és Perut járva ez történt velem is, az ismeretlen megértését tápláló motivációt pedig még jobban felerősítette a spanyol nyelv felé irányuló tudományos érdeklődésem. 🙂 Az alábbiakban néhány feliraton megyünk végig, amiket valamilyen oknál fogva érdemesnek találtam feljegyzésre az említett országokban való utazás során.

  • Tira aquí tu chicle (Mexikóváros)

Mexikóváros központjában, a fő sétálóutcán lévő kukák voltak ellátva ezzel a népnevelő felirattal, melynek jelentése “Ide dobd a rágód”. Magyarországról érkezve ez mindenképpen furcsának/viccesnek hat, azonban az ilyen jellegű nevelő szándék Európa mediterrán országait járva sem szokatlan.

  • Para mayor seguridad área reservada para mujeres y niños (Mexikóváros)

Ezzel a meghökkentő felirattal Mexikóváros metrómegállóiban találkozhatunk, és arra hívja fel a figyelmünket, hogy az adott terület a nagyobb biztonság érdekében kizárólag nők és gyerekek számára van fenntartva. És hogy erre miért van szükség? A mexikóvárosi metró a méreteit tekintve 12 vonalból és 195 állomásból áll, valamint 225 kilométernyi összhosszúsággal rendelkezik. Az éves szinten szállított utasok számát tekintve a világon a negyedik Moszkva, New York és Párizs metróhálózata mögött. A lefedettsége kiváló, Mexikóváros szinte bármely pontjára el lehet jutni a segítségével, ráadásul alig-alig létezik alternatívája. Ezen kívül rendkívül olcsó is, ottjártamkor 3 mexikói pezóba került egy utazás, ami jelenlegi árfolyamon 50 HUF körüli összeg. Ezt decemberben fölemelték 5 pezóra, ami kb 85 forint, de még így is elképesztően olcsó. Mindezekből tehát az következik, hogy a mexikóvárosi lakosok széles tömege használja a metróhálózatot előszeretettel, ami csúcsidőben olyan méretű zsúfoltságot okoz, hogy az már tényleg veszélyes lehet. Az emberek ilyenkor egymást tolva préselik be magukat szerelvényekbe, bent pedig szinte már kapaszkodni se kell a sűrű embermasszában. Az attrocitások elkerülése végett találták ki azt a rendszert, hogy az első 1-2 vagonba csak nők és gyerekek szállhatnak fel. A szeparálás már a peronon megkezdődik, kordonnal van elkerítve a nőknek fenntartott rész, és külön lépcső is vezet le ide. Szóval aki arra panaszkodik a budapesti metrón, hogy elé furakodott egy nyugdíjas, annak ajánlom hogy próbálja ki milyen az, amikor mexikóiak tucatjai préselik be egy zsúfolásig telt metróvagonba. Apropó budapesti metró…tudtátok, hogy a Kisföldalattit 1896-ban adták át, míg Mexikóvárosban csak 1969-ben indultak el az első vonalak? 🙂

  • El bosque de Chapultepec con 686 hectáreas, es el área verde urbana más grande de América Latina. (Mexikóváros)

Ezzel felirattal a Chapultepec parkba, Mexikóváros legnagyobb parkjába, belépve találjuk szembe magunkat, ami büszkén hirdeti, hogy a 686 hektárnyi területével Latin-Amerika legnagyobb városi zöldövezete. Egyes források szerint a chilei Parque Metropolitano de Santiago megelőzi, de akárhogy is legyen, jó érzés, hogy még a szmogos és rossz levegőjű Mexikóvárosban is van hová menekülni, ha az ember egy kis zöldre, meg viszonylagos csendre és nyugalomra vágyik.

  • Qué triste es amar sin ser amado, pero más triste es, acostarse sin haber cenado. (Tuxtla Gutiérrez, Mexikó)

Meglepően humoros életbölcsességgel kíván jó étvágyat ez a kis idézet, amit Tuxtla Gutiérrez-ben, a mexikói Chiapas állam fővárosának egy kis éttermében találtam az étlap alján. Emlékeztet rá, hogy mily szomorú szeretni anélkül, hogy viszont szeretnének, de még szomorúbb vacsora nélkül lefeküdni… 🙂

  • Cocodrilos en toda la laguna Nichupté. Éste lugar no es apto para practicar la pesca ni el nado. (Cancún, Mexikó)

Cancún legturistásabb részén, a tengerparti sávot uraló luxushotelek közvetlen közelében sikerült belefutnom ebbe a figyelmeztetésbe, aminek hatására az ember kicsit felhúzza a szemöldökét. A tábla szerint a Nichupté lagúna teljes területén krokodilveszélyre kell számítanunk, és ha ez nem lenne elég elrettentő, hozzáteszi, hogy a terület se horgászásra se úszásra nem alkalmas. Cancún napjainkban Acapulcó mellett a mexikói turizmus legismertebb centruma, a leírások szerint azonban a globalizáció és a luxushotelek megjelenése előtt a horgászok az eldugott strandok és érintetlen természet paradicsoma volt. Különleges földrajzi adottságainak köszönhetően ebből máig sikerült megőriznie valamit, ugyanis a tengerparti hotelek sávja mögött, a szárazföld belseje felé egy terjedelmes lagúna húzódik a város peremén, ami gazdag élővilágnak ad otthont,  többek között az említett krokodiloknak is.

  • Aunque sean mayores, no se avergüencen de ser alegres y de jugar. (Lima, Peru)

Ez az egyik személyes kedvencem, amit Latin-Amerika egyik legeurópaibb pontján, Mirafloresben, a limai elitnegyedben sikerült elcsípnem. A Csendes-óceán partján húzódó festői szépségű magasparton nagy gonddal rendben tartott parkok és sétányok várják a tehetős limaiakat, hogy lazítsanak egy kicsit egy-egy munkanap végén. A felirat egy tökéletes állapotban lévő játszótér bejáratánál látható, ahol mászókákat valamint egyéb szabadtéri játékokat találunk, és kedvesen emlékeztet az emberben lakozó gyermeki énre: ha felnőttek vagyunk se szégyelljünk boldognak lenni és játszani.

  • Cuando sea grande, seré Volvo. (Arequipa, Peru)

Az egyik letömörebb, legkifejezőbb felirat, életérzés a javából. Az Arequipában közlekedő taxik jelentős része egészen pici, nagyjából Polski Fiat-szerű méretű és formájú, plusz ehhez jön egy igen jellegzetes sárga szín és már a szemünk előtt is van a tipikus Latin-amerikai taxi. Egy ilyen taxi hátuljára ragasztva láttam ezt a szöveget, ami azt jelenti, hogy “Ha nagy leszek, Volvo leszek”.

  • Las molestias pasan, las obras quedan. (Puno, Peru)

“A kellemetlenségek elmúlnak, a munka megmarad.” – int türelmességre a feltúrt, szétbombázott útszakasz szélére kitett tábla Puno külvárosában, amint a buszunk lassan ereszkedik a Titicaca tó partján fekvő turistacentrumba. A felirat ugyanakkor a munkálatok ütemét is sejteni engedi…

  • Prohibido orinar  bajo pena de multa (Puno, Peru)

Büntetés terhe alatt tilos vizelni – figyelmeztet egy beszédes grafika társaságában a tiltótábla Puno egyik mellékutcájában. Hát igen ez Latin-Amerika – mondhatnánk szemellenzősen, de ne legyünk álszentek, ez szinte minden nagyvárosban probléma, Budapesten is, a különbség csak annyi, hogy itt még figyelmeztető tábla sincs.

  • Si tratas bien al turista tratas bien al Perú. (Puno, Peru)

Ez az utolsó szinte Peru szlogenje is lehetne, ami kihangsúlyozza, hogy ha jól bánsz a turistával jól bánsz Peruval is. Különösen fontos ez egy olyan országban, ahol a halászat és a bányászat mögött a turizmus a legfőbb iparág. Ez a leggyorsabban növekvő szektor Peruban, évi 25%-os növekedést produkálva az elmúlt 5 évben. Az országban több mint százezer régészeti hely található, rengeteg látnivalóval, a sivatagtól kezdve az Andokon át az őserdőig. A látogatók között a leggyakoribbak az amerikaiak, chileiek és az argentínok. Egy perui kormány által készített felmérés szerint a turisták elégedettségi rátája a látogatás után 94%. Elég vicces egy statisztika, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a maradék 6%-nak mi lehetett a baja…talán nem tetszett a Machu Picchu?

Advertisements

Categories

Advertisements